Warwick, 2016. július 29., péntek (MTI) - Új típusú, titokzatos csillagpárt fedezett fel a Hubble űrteleszkóp: az egy fehér és egy vörös törpecsillagból álló rendszer pontosan 118 másodpercenként hatalmas sugárkitörést produkál.

Ez a kozmikus "világítótorony" nagy intenzitással bocsát ki elektromágneses hullámokat, amelyeknek széles spektruma a rádióhullámoktól a látható fényen át egészen az UV-sugarakig terjed - írja a Die Welt online.
A két csillag egy úgynevezett fehér és egy vörös törpe, amelyek 3,6 óra alatt kerülik meg egymást. Az AR Scorpii nevet viselő rendszert már negyven éve regisztrálták, akkor azonban egyetlen, váltakozó fényű csillagként azonosították. Az elmúlt évben német, belga és brit amatőr csillagászok jelezték, hogy az AR Scorpii egy nagyon szokatlan viselkedésű csillagduó.
Ezután kezdtek érdeklődni a profi csillagászok is a szokatlan sugárzásforrás iránt. Tom Marsh, a Warwicki Egyetem csillagásza és csapata egy sor földi teleszkóp és a Hubble űrteleszkóp segítségével végzett kutatásokat, utóbbi az amerikai és az európai űrügynökség, a NASA és az ESA munkáját segíti.
A tudósok megállapították, hogy a Földtől 380 fényévnyi távolságra lévő AR Scorpii egy teljesen új típusú, egzotikus "csillagtandem". Kimutatták, hogy a sugárzásért a fehér törpe felelős. Korábban nem tapasztalták, hogy egy csillag ilyen típusú rádióhullámokat bocsásson ki.

Budapest, 2016. április 19., kedd (MTI) - Egy négyszázezer fényévre, vagyis csillagászati léptékkel a közelben lévő törpegalaxist fedeztek fel a csillagászok.

A Cambridge-i Egyetem csillagászai az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében lévő VLT Survey Telescope - VLT Felmérő Teleszkóp (VST) távcsövével végzett felmérés adatainak elemzésével fedezték fel a törpegalaxist.
Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában elmondta, hogy a felfedezés ugyan nem áttörő jellegű, de segíti a Tejútrendszer katalogizálásának és megismerésének folyamatát.
Mint hozzátette, a Crater 2 jelzésű, vagyis a Crater (Serleg) csillagképben másodikként beazonosított törpegalaxis a Ferdinánd Magellán portugál felfedező által az 1520-as évek elején megkezdett felfedezéssorozat - Magellán-felhők - legújabb állomása.
A Tejútrendszerről úgy vélik, hogy kisebb galaktikus építőkockák összeolvadásával jött létre 10-12 milliárd évvel ezelőtt. Ezeknek az építőkockáknak a mai maradványai a törpegalaxisok, amelyeket nehéz észrevenni, mivel gyakorlatilag a Tejútrendszerünkhöz viszonylag közeli laza csillagfelhőkről van szó - magyarázta a szakember.

Washington, 2016. február 25., csütörtök (MTI) - Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.

A gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én észlelte a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) mindkét detektora, amelyek az egyesült államokbeli Livingstonban (Louisana) és Hanfordban (Washington állam) működnek. A felfedezést 2016. február 11-én jelentettek be, a megfigyeléseket ismertető tanulmányt a Physical Review Letters folyóirat fogadta el közlésre.
A LIGO-csapat szerint az észlelt gravitációs hullámok két fekete lyuk összeütközésének és összeolvadásának eredményeként keletkeztek egy távoli, a Földtől 1,2 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.
A fekete lyukak tömege 29 és 36 naptömeg volt. Összeolvadásuk, mint az objektumok nevéből következne, sötét "ügy" lenne, ám az esemény után 0,4 másodperccel a Fermi űrteleszkóp az adott szektorban a világegyetem egyik legfényesebb jelenségét, egy gammakitörést (gammafelvillanást) észlelt - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) tudósai a megfigyelést azzal magyarázzák, hogy a két összeolvadó fekete lyuk egyazon óriáscsillag belsejében volt, amelynek halála generálta a gammarobbanást.

Washington, 2016. január 18., hétfő (MTI) - Két galaxis összeütközéséről készített felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Hubble űrteleszkópja. A két óriásból az ütközés után gigászi, ellipszis alakú galaxis alakul ki lassan - tudósított a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az ilyen típusú galaxisokból egyre több lett, ahogy az univerzum fejlődött: a kezdetben kisebb galaxisok összeolvadtak és idővel nagyobb galaktikus szerkezetek épültek fel belőlük.
A szóban forgó NGC 3597 katalógusjelű objektum a Földtől 150 millió fényévnyire, a Serleg csillagképben helyezkedik el. Tanulmányozásával a csillagászok az elliptikus galaxisok kialakulásáról akarnak többet megtudni, ezek közül a galaxisok közül ugyanis sok a véltnél jóval korábban jött létre az univerzum története során.