Jelenlegi hely

EU

Dubrovniki Fórum - Szijjártó: Az Európai Uniónak soha nem kellett még ennyi kihívással egyszerre szembenéznie

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Andrej Plenkovic, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának alelnöke (szemben j), James L. Jones, Barack Obama amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója (elöl j2) és Hoyt Brian Yee európai és eurázsiai kapcsolatokért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes (b) a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. MTI Fotó: KKM/

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Dubrovnik, 2016. augusztus 26., péntek (MTI) - Az Európai Uniónak (EU) soha nem kellett még annyi és olyan kihívással egyszerre szembenéznie a második világháborút követően időszakban, mint most - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek Horvátországban, a Dubrovniki Fórum elnevezésű nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson pénteken.

Kifejtette: a bevándorlási nyomás, a terrorfenyegetettség, a britek kilépése az EU-ból, valamint az Ukrajnában zajló háború egyre inkább úgy tűnik, hogy hosszú távú, megoldatlan kihívások elé állítják az EU-t.
A miniszter négy pontban foglalta össze azt a változássorozatot, amelyen a magyar kormány álláspontja szerint az EU-nak végig kell mennie annak érdekében, hogy megtalálja a kiutat ebből a rendkívül nehéz helyzetből.
Első javaslatként azt nevezte meg, hogy az EU-nak "meg kell védenie magát". "Le kell számolni azzal a tarthatatlan európai gyakorlattal, amely arra buzdított ezreket, tízezreket és százezreket, hogy rohanják meg az EU és uniós országok határait, és sértsék is meg azokat" - mondta a miniszter.
Az Európai Bizottságnak (EB) a bevándorlásra vonatkozó eddigi döntéseit károsnak és hibásnak nevezte Szijjártó Péter. Ezt be kell látni és teljesen más irányba kell elindulni a bevándorlási válság kezelésében, mint amilyen úton eddig az EB és az európai intézmények jártak - hangsúlyozta.
Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését fel kell gyorsítani - jegyezte meg második javaslatként a miniszter. Mint kifejtette, többször bebizonyosodott már, hogy a Nyugat-Balkán, Délkelet-Európa rendkívül instabil, törékeny helyzettel rendelkezik, és ezen a törékeny helyzeten leginkább az uniós integráció kibővítése segíthet.

Forrás: 
MTI

V4-csúcs - Orbán: az EU elvesztette adaptációs készségét

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Robert Fico szlovák miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, valamint Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő (b-j) a visegrádi országok miniszterelnökei és a német kancellár találkozóján tartott sajtótájékoztatón Varsóban 2016. augusztus 26-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Varsó, 2016. augusztus 26., péntek (MTI) - A britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az Európai Unió pedig teljesen elvesztette az adaptációs készségét - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) kormányfőinek varsói találkozóján, amelyen részt vesz Angela Merkel német kancellár is.

"Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli - az unió szempontjából külpolitikai - kérdésekben sem", mint például Ukrajna - mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szerint a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.

Forrás: 
MTI

V4-csúcs - Orbán Viktor négy javaslatot tett az Európai Unió jövőjéről

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Robert Fico szlovák miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, valamint Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő (b-j) a visegrádi országok miniszterelnökei és a német kancellár találkozóján Varsóban 2016. augusztus 26-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Varsó, 2016. augusztus 26., péntek (MTI) - Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén négy javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió jövőjére vonatkozóan a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) kormányfőinek pénteki varsói találkozóján, amelyen részt vett Angela Merkel német kancellár is.

Orbán Viktor úgy vélte, hogy a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét. "Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli - az unió szempontjából külpolitikai - kérdésekben sem", mint például Ukrajna - mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök.
Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.
A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot.

Forrás: 
MTI

Dubrovniki Fórum - Horvát államfő: új lendületet kell adni az adriai-balti-fekete-tengeri együttműködésnek

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Dubrovnik, 2016. augusztus 25., csütörtök (MTI) - Új lendületet kell adni az adriai-balti-fekete-tengeri együttműködésnek, amelyet egész Európára ki kell terjeszteni - mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson csütörtökön, Dubrovnikban.

A horvát államfő kiemelte, hogy a tizenkét európai országnak, Ausztriának, Bulgáriának, Csehországnak, Észtországnak, Horvátországnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának, Szlovákiának és Szlovéniának óriási lehetőségei vannak az együttműködés növelésének terén saját és közös céljaik elérésében, ugyanakkor az Európai Unió és a széles transzatlanti közösség érdekében is.
Az államfő úgy vélte: miután újra egyesült Európa és újra kapcsolat alakult ki kelet és nyugat között, "majdnem elhanyagoltuk az északi és déli térségei közötti együttműködést".
Grabar-Kitarovic kifejtette, hogy adriai-balti-fekete-tengeri országok az EU területének 28, lakosságának 22 százalékát teszik ki, de mindössze 10 százalékát adják az EU bruttó hazai termékének (GDP). Az adria-baltik régióban az egy főre jutó GDP 14 ezer 750 euró, ami mindössze 51 százaléka az EU egy főre jutó nominális GDP értékének.

Forrás: 
MTI

Az EU jövőjéről tárgyalnak Varsóban a visegrádi országok és Németország kormányfői a jövő héten

Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 2016. augusztus 19., péntek (MTI) - Az Európai Unió jövőjéről tárgyalnak Varsóban a visegrádi országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) és Németország kormányfői jövő pénteken esedékes csúcsértekezletükön - közölte a PAP hírügynökséggel Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő pénteken.

Úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetés összefüggésben van az Európai Tanács szeptember 16-án esedékes pozsonyi informális ülésével, ahol egyebek között az unióból való kiválást (Brexit) támogató brit népszavazás utáni helyzettel foglalkoznak majd.
A V4-nek ez lesz a június 23-i brit népszavazás utáni második kormányfői szintű egyeztetése a július 21-i varsói - Németország nélkül megtartott - csúcsértekezlet után. Lengyelország július 1-jén vette át a V4 soros elnökségét.
A júliusi megbeszélést követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök - a többi visegrádi kormányfővel összhangban - úgy értékelte: a találkozó megteremtette az alapját annak, hogy a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a V4-ek közös európai programmal lépjenek fel.
A csúcsértekezleten elfogadott közös visegrádi nyilatkozat szerint az EU olyan érték, amelyet őrizni kell, ugyanakkor úgy kell változtatni működésén, hogy hatékonyan tudjon szembesülni az Európát érő válságokkal, és ennek érdekében jobban figyelembe vegye a szuverén nemzetállamok álláspontját is.

Forrás: 
MTI

Török uniós nagykövet: Törökország nem küld több millió menekültet az EU-ba

Berlin, 2016. augusztus 19., péntek (MTI) - A menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás mindenkinek fontos, és Törökország akkor sem küldene több millió menekültet az EU-ba, ha esetleg nem kapná meg az uniós vízummentességet - mondta az EU-hoz delegált török nagykövet egy pénteki német lapinterjúban.

Selim Yenel a Die Welt című lapban megjelent interjúban elmondta: "egyesek" azt képzelik, hogy Törökország buszra ültet és elindít az EU-ba több millió menekültet, ha nem kapja meg a vízummentességet, pedig ilyesmi nem történne, az viszont igen, hogy Törökország nem fogad vissza több szíriai menekültet az EU-tól.
Mint mondta, nem gondolja, hogy a menekültügyi megállapodás megbukik, "megtaláljuk a kiutat, mert a megállapodás minkét félnek nagyon fontos".

Forrás: 
MTI

Spanyolországnak és Portugáliának nem kell büntetést fizetnie a deficittúllépés miatt

Brüsszel, 2016. augusztus 9., kedd (MTI) - Elfogadta az Európai Unió Tanácsa az uniós bizottság júliusban tett javaslatát, amely szerint nem rónak ki büntetést Spanyolországra és Portugáliára, amiért a két délnyugat-európai ország nem teljesítette hiánycsökkentési kötelezettségeit 2014-ben és 2015-ben - írta közleményében az Európai Unió Tanácsának sajtószolgálata kedden.

A tájékoztatás szerint az uniós tagországok pénzügyminiszterei egyetértenek azzal is, hogy adjanak több időt Madridnak és Lisszabonnak a költségvetési kiigazítások teljesítésére.
Az elfogadott javaslat értelmében Portugáliának az év végéig, Spanyolországnak pedig legkésőbb 2018-ra kell leszorítania a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá a költségvetési hiányt.
A két ország vizsgálata során arra jutottak, hogy az utóbbi időben mindkét ország komoly erőfeszítéseket tett a közpénzügyek rendbehozására, fontos strukturális reformokat hoztak, amelyek következtében csökkent a munkanélküliség.
A tanács ugyanakkor felszólította Portugáliát, hajtson végre konszolidációs intézkedéseket annak érdekében, hogy az államháztartási hiány 2,5 százalék alá csökkenhessen, még 2016-ban. Minden rendkívüli nyereséget arra kell használni, hogy az gyorsítsa a hiány és az adósság csökkentését - tették hozzá.

Forrás: 
MTI

Uniós biztos: sikerült megállítani a Törökország felől érkezett menekülthullámot

Berlin, 2016. július 29., péntek (MTI) - Az EU-Törökország megállapodás révén sikerült megállítani a Törökországon keresztül az Európai Unió felé irányuló menekülthullámot - jelentette ki az Európai Bizottság szomszédsági és bővítési ügyekért felelős tagja egy pénteki német lapinterjúban.

Johannes Hahn a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy nincs veszélyben a válság közös kezeléséről kötött megállapodás, és "Európának öntudatosan ki kellene mondania", hogy a menekülthullám megállt.
Most a hárommillió menekült ellátásának pénzügyi terheit viselő Törökországnak kell segíteni - tette hozzá. Mint mondta, "udvariasan" szólva is "egész egyszerűen téves" Recep Tayyip Erdogan török államfő azon kijelentése, hogy az EU nem teljesíti a pénzügyi támogatásra tett vállalását.
Az EU elsősorban a menekülttáborokat és a legnagyobb terheket viselő helyi közösségeket támogatja, és már több mint százmillió eurót kifizetett, "csak éppen nem Törökországnak, hanem civil szervezeteknek" - mondta az osztrák konzervatív politikus.
Azzal kapcsolatban, hogy az EU nagyszabású humanitárius menekült-befogadási programról is megállapodott Törökországgal, elmondta: az a kérdés, hogy egyáltalán mennyi szíriai menekült akar az EU-ba menni, és kelet-anatóliai helyszíni tapasztalatai alapján úgy látja, hogy 50 százalék Törökországban akar maradni, 50 százalék pedig vissza akar térni hazájába a háború után.

Forrás: 
MTI

A terror nem ismer sem Istent, sem embert

EPP-HungarianPress

Hölvényi György sajtóközleménye
„Az Európára zúduló terrorizmus ismét átlépett egy határt az észak-franciaországi Saint-Etienne-du-Rouvray templomában elkövetett gyilkossággal. A dzsihádista terroristák ártatlanok elleni véletlenszerű támadás helyett ezúttal egy keresztény vallását gyakorló közösség és vezetője ellen hajtottak végre célzott merényletet” - jelentette ki Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő, az Európai Néppárt frakciójának vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke.

A néppárti képviselő kifejezi részvétét az aljas módon meggyilkolt Jacques Hamel atya helyi római katolikus közössége felé. Hölvényi György a keresztény emberek ellen intézett nyílt támadásként értékelte az Iszlám Állam terrorszervezet megbízásából végrehajtott erőszakcselekményt. A képviselő szerint a gyilkosság szimbolikus cselekmény: valódi célja a keresztény értékek elleni háború, amely a Közel-Keletről jól ismert dzsihádista stratégia részeként ezúttal az európai keresztények ellen fordult.

Cimkék: 
EUterrorizmus

Brexit - Brüsszel Michel Barniert nevezte ki a kilépési tárgyalások vezetésére

Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2016. július 27., szerda (MTI) - Michel Barnier volt francia külügyminisztert, volt uniós biztost nevezte ki szerdán az Európai Bizottság arra, hogy előkészítse, illetve vezesse a tárgyalásokat az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kiválására, amelyről a szigetország népszavazáson döntött.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a francia exminiszter október 1-jétől fogja betölteni a tisztséget, és közvetlenül a bizottság elnökének, az őt kinevező Jean-Claude Junckernek fog jelenteni.
A kommünikében arról számoltak be, hogy a legjobb bizottsági szakértők fognak a rendelkezésére állni Barniernek, aki korábban a külügyi és a mezőgazdasági tárcát is vezette Franciaországban, 1999 és 2004, majd 2010 és 2014 között pedig az Európai Bizottság tagja volt.
"Nagyon örülök, hogy Michel Barnier barátom elfogadta ezt a fontos és kihívásokkal teli feladatot" - közölte Juncker. Mint írta, Barnier tapasztalt tárgyaló, aki kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik a tagállami fővárosokban és az Európai Parlamentben egyaránt, ez pedig nagy előnyt jelent majd a kiválási folyamat során.

Forrás: 
MTI

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep