Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 2016. augusztus 31., szerda (MTI) - Új bevándorlási útvonalat keresnek az Európába igyekvő muzulmán migránsok, de Lengyelország nem enged a keleti határán jelentkező bevándorlási nyomásnak - közölte szerdán Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter, reagálva ezzel egy, a Lengyelországba bejutni próbáló csecsen csoport követelményeire.
Varsó, 2016. augusztus 26., péntek (MTI) - A britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az Európai Unió pedig teljesen elvesztette az adaptációs készségét - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) kormányfőinek varsói találkozóján, amelyen részt vesz Angela Merkel német kancellár is.
"Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli - az unió szempontjából külpolitikai - kérdésekben sem", mint például Ukrajna - mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szerint a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 2016. augusztus 19., péntek (MTI) - Az Európai Unió jövőjéről tárgyalnak Varsóban a visegrádi országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) és Németország kormányfői jövő pénteken esedékes csúcsértekezletükön - közölte a PAP hírügynökséggel Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő pénteken.
Úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetés összefüggésben van az Európai Tanács szeptember 16-án esedékes pozsonyi informális ülésével, ahol egyebek között az unióból való kiválást (Brexit) támogató brit népszavazás utáni helyzettel foglalkoznak majd.
A V4-nek ez lesz a június 23-i brit népszavazás utáni második kormányfői szintű egyeztetése a július 21-i varsói - Németország nélkül megtartott - csúcsértekezlet után. Lengyelország július 1-jén vette át a V4 soros elnökségét.
A júliusi megbeszélést követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök - a többi visegrádi kormányfővel összhangban - úgy értékelte: a találkozó megteremtette az alapját annak, hogy a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a V4-ek közös európai programmal lépjenek fel.
A csúcsértekezleten elfogadott közös visegrádi nyilatkozat szerint az EU olyan érték, amelyet őrizni kell, ugyanakkor úgy kell változtatni működésén, hogy hatékonyan tudjon szembesülni az Európát érő válságokkal, és ennek érdekében jobban figyelembe vegye a szuverén nemzetállamok álláspontját is.
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Krakkó, 2016. július 28., csütörtök (MTI) - Az irgalmas szív képes megosztani a kenyeret az éhezővel, és nyitott arra is, hogy befogadja a menekülteket és a bevándorlókat - hangsúlyozta csütörtök délután Ferenc pápa azon a szertartáson, amelyet a krakkói Ifjúsági Világtalálkozó (IVT) keretében mutatott be.
A szertartásra a pápa villamossal érkezett mozgássérült fiatalok kíséretében.
A krakkói Blonia-mezőn megtartott ünnepség az IVT első olyan nagyszabású rendezvénye volt, amelyet a pápa részvételével tartottak meg, a fiatalok itt üdvözölték először az egyházfőt. Szerda este Ferenc pápa a krakkói érseki palotából, a II. János Pál lengyelországi zarándoklatai idején legendássá vált úgynevezett pápai ablakból már folytatott rövid párbeszédet az ott népesen összegyűlt fiatalokkal.
A csütörtöki szertartáson lengyel és óegyházi szláv nyelven olvastak fel evangéliumot, az ezt követő homíliában a pápa a Jézus "eleven jelenlétéből" fakadó életöröm és az irgalmasság fogalmát járta körül. "Az egyház (...) tanulni akar tőletek, hogy megújítsa az Atya irgalmasságába vetett bizalmát" - szólította fel az egyházfő a fiatalokat, hozzátéve: az Istennek "mindig fiatalos az arca, és szüntelenül hív bennünket, hogy az ő királyságához tartozzunk.
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 2016. július 21., csütörtök (MTI) - Az Európai Unió drámai pillanatokat él át, ugyanis Nagy-Britannia kilépése miatt elvesztette globális vezető szerepét - hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi országcsoport (V4) kormányfőinek csütörtökön Varsóban tartott csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón.
A magyar kormányfő Varsóban Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh, valamint Robert Fico szlovák kormányfővel egyeztetett. Lengyelország július 1-jétől tölti be a V4 soros elnökségét.
Szydlo a sajtótájékoztató elején azt mondta, hogy a varsói csúcstalálkozó mintegy előzménye volt az Európai Tanács szeptember 15-én esedékes pozsonyi informális ülésének, ahol az unióból való kiválást (Brexit) támogató brit népszavazás utáni helyzettel foglalkoznak majd. A V4-ek most egyeztették álláspontjukat, és Pozsonyban már közös javaslattal lépnek majd fel a Brexittel kapcsolatban.
Orbán Viktor szerint a találkozó megteremtette az alapját annak, hogy a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a V4-ek közös európai programmal lépjenek fel. Az alapvető értékek terén, mint például a nemzeti hagyományok, kereszténység, biztonság, alapvetően eddig is egyetértés volt a visegrádi országok között - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a V4-ek ezt az Európát megpróbálják közösen képviselni Pozsonyban. Ennek érdekében a következő hetekben komoly munkát kell még végezni, "de a kezdő lépést megtettük" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 2016. július 8., péntek (MTI) - A NATO nem konfrontációra, hanem konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal - jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára Varsóban, a pénteken kezdődő NATO-csúcstalálkozó társrendezvényeként szervezett szakértői fórumon.
Stoltenberg rámutatott: a NATO-t több irányból érő sokféle fenyegetés miatt a varsói értekezletet "nagyon különleges pillanatban" tartják. A veszélyek miatt az atlanti szövetség széles körű, a hidegháború óta legnagyobb reformját indította el, mely az elrettentés és a biztonság eszközeinek megerősítésére irányul.
"A NATO védelmi szervezet, nem keres konfrontációt" - hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve: a hidegháború régen véget ért, a történelemhez tartozik, és ott is kell maradnia. "Oroszország a legnagyobb szomszédunk, az európai biztonsági rendszer integráns része, konstruktív és jelentős párbeszédre törekszünk vele" - mondta, hozzátéve, hogy ezt a törekvést a NATO-Oroszország Tanács szolgálja.
A varsói csúcstalálkozón várható döntésekről szólva Stoltenberg kiemelte: a balti államokban és Lengyelországban létesítendő "előretolt jelenlét" keretében többnemzetiségű, négy zászlóaljból álló dandárt fognak állomásoztatni rotációs rendszerben. "Egyértelmű lesz, hogy bármelyik tagállam megtámadására az egész szövetség erői válaszolnak" - jelentette ki, aláhúzva a tervezett lépések védelmi jellegét.
Budapest, 2016. július 4., hétfő (MTI) - A Nézőpont Intézet vezető kutatója szerint eddig az Egyesült Királyság lépett fel leginkább a centralizáció ellen az Európai Unióban (EU), kilépésével ez a hely megüresedhet, Lengyelország pedig megpróbálhatja átvenni ezt a szerepet.
Lajtai Mátyás a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy a lengyel kormányzó párt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) szombati tisztújító kongresszusán új uniós alapszerződésről szóló vita kezdeményezésére hatalmazta fel kabinetjét.
A szakértő szerint a döntés hátterében többek között az állhat, hogy a PiS kormányra kerülése óta megromlott Lengyelország kapcsolata az EU-val. Emellett Lengyelországban is úgy érzik, hogy az unió központi vezetése egyre inkább olyan témákkal foglalkozik, amely az egyes tagországok belügye lenne. Ezt szeretné megszüntetni Lengyelország a mostani kezdeményezéssel - tette hozzá.
Közölte, az alapszerződés módosítása hosszú folyamat lehet, de ha "van komoly politikai akarat, akkor gyorsan is keresztül lehet vinni" az unióban.
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 2016. július 1., péntek (MTI) - Moszkvával csak a már meghozott döntések pozíciójából lehet párbeszédet folytatni, ezért a NATO-Oroszország Tanács a varsói NATO-csúcsértekezlet után ülhet össze - jelentette ki pénteken Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter.
A jövő pénteken kezdődő varsói csúcstalálkozó előkészületeiről tartott sajtóértekezletén Macierewicz a párbeszédet nemrég felújító NATO-orosz tanács következő ülésének lehetséges időpontját tudakoló kérdésre válaszolva elmondta: Oroszországgal "lehet és kell is beszélni", de ezt csak "a már meghozott döntések pozíciójából" lehet megtenni, s törekedni kell arra, hogy Moszkvát "elriasszuk lehetséges megfontolatlan lépésektől".
"A NATO Varsóban vízválasztó jellegű döntést hoz, amelyet illetően Oroszország sok éven át a vétó jogával élt" - helyezte kilátásba Macierewicz, utalva arra, hogy a csúcson várhatóan konkretizálják a szövetség keleti szárnyának megerősítését. Moszkva a NATO-Oroszország kapcsolatokat intézményesítő, 1997-es alapító okiratra hivatkozva tiltakozik az ellen, hogy a kelet-közép-európai térségben megerősítsék az észak-atlanti szövetség katonai jelenlétét. A dokumentum értelmében ugyanis a felek tartózkodnak attól, hogy újabb jelentős és állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 2016. június 24., péntek (MTI) - A brit népszavazás eredménye arra inti az uniós vezetőket, hogy meg kell őrizni az Európai Unió egységét és összetartozását, és mindent meg kell tenni a dominóhatás elkerüléséért - jelentette ki pénteki krakkói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel államfő.
"Teljességgel tiszteletben kell tartani a brit társadalom akaratát" - hangsúlyozta Andrzej Duda.
Kiemelte ugyanakkor azt is: az uniós vezetőknek mindent meg kell tenniük azért, hogy elkerüljék a dominóhatást, "nehogy további országok társadalmai kinyilvánítsák, ők sem akarnak az európai közösség tagjai lenni".
Választ kell adni arra a kérdésre, hogy miért döntöttek a britek az EU-ból való távozásról - folytatta a lengyel elnök. "Nem úgy van-e, hogy az EU túl sokat kényszerít rá a hozzá tartozó tagállamokra, az emberek nem úgy éreznek-e, hogy sok ügyről Brüsszelben önkényes módon döntenek, anélkül, hogy ezt a társadalommal megkonzultálnák" - tette fel a kérdést.
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Varsó, 2016. június 1., szerda (MTI) - Észtország szolidárist tanúsít az európai migrációs válság során, de a téma megosztja az Európai Uniót, az állandó menekültelosztási mechanizmus pedig alááshatja az Európai Unió egységét - mondta szerdán Varsóban Taavi Roivas észt miniszterelnök.
Roivas a lengyel kormányfő meghívására érkezett Varsóba, Beata Szydlóval a kétoldalú kapcsolatokon kívül többek között a júliusban esedékes varsói NATO-csúcstalálkozó előkészületeit, valamint az energiabiztonsági kérdéseket vitatta meg.
A közös sajtóértekezleten az észt kormányfő elmondta: az egyeztetés során a migrációs válság témájára is kitértek. Hangsúlyozta: Észtország szolidaritást mutat a többi uniós tagállammal, ugyanakkor ezen a téren polarizációt észlel az Európai Unión belül.
"Jövőre nézve meg kell találni a megoldást" - sürgette, s aggodalmát fejezte ki, hogy az Európai Bizottság áprilisi, az automatikus menekültelosztási mechanizmus bevezetésére irányuló javaslata aláássa az EU egységét. "Arra kell összpontosítani, hogy a Törökországgal kötött szerződés, és más, már meglévő megállapodások érvényesüljenek" - mondta.
Az uniós tagságról szóló brit szavazást illetően mindkét kormányfő kiemelte annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióban maradjon.
 |
||
 |
||
 |
||
 |
 |