Jelenlegi hely

Németország

A szabad munkaerő-áramlás korlátozása ellen tüntetnek a közúti fuvarozók Brüsszelben

Brüsszel, 2016. június 14., kedd (MTI) - Az EU piacainak szétdarabolása és a szabad munkaerő-áramlás korlátozása ellen tart tüntetést Brüsszelben, az Európai Bizottság székházánál számos európai uniós fuvarozócég részvétele mellett a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE).

Bobál Dávid, az egyesület információs referense újságíróknak elmondta: a nemzetközi demonstráció célja, hogy a fuvarozói érdekképviseletek felhívják a figyelmet az Európai Unió több tagországában megjelenő protekcionista intézkedések veszélyeire.
Arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli demonstrációt megelőzően 11 uniós tagállam fuvarozói - köztük az MKFE - közös tiltakozó levelet juttattak el Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottsági elnöke, valamint Francois Hollande francia államfő részére. A levélben szót emeltek a német és francia minimálbér, továbbá a kiküldetési irányelv a fuvarozókat hátrányosan érintő módosítása ellen, azt hangsúlyozva, hogy az intézkedéscsomagok erősen korlátozzák az áruk unión belüli szabad áramlását.
Elmondta: Németország 2015. január 1-jétől minden Németországban, továbbá oda vagy onnan árut szállító vagy pusztán az országon áthaladó fuvarozó esetében megköveteli, hogy a német földön végzett munka után a nem német munkáltatók is a német minimálbért, óránként bruttó 8,5 eurót fizessenek.

Forrás: 
MTI

Németországba további 500 ezer szíriai menekült érkezhet családegyesítés révén

Berlin, 2016. június 8., szerda (MTI) - Németországba akár további 500 ezer szíriai menekült is érkezhet a családegyesítés intézménye révén - írta a Süddeutsche Zeitung című lap szerdán a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) becslésére hivatkozva.

A BAMF elemzésében kiemelte, hogy a szíriai menekültek számának megháromszorozódásáról vagy megnégyszereződéséről szóló prognózisokkal szemben az életkor, a gyermekek és a már az országban tartózkodó rokonok száma és egyéb tényezők alapján az várható, hogy a családegyesítés révén a menekültek átlagosan fejenként csak egy rokont költöztetnek át Németországba.
Tavaly év elejétől az idén júniusig nagyjából 500 ezer szíriai menedékkérő érkezett Németországba. Ők alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, és szinte valamennyien megkapják a menekültstátuszt. Azonban az utóbbi hónapokban bevezetett változtatások miatt emelkedik azok száma, akik csak oltalmazott státuszt kapnak, amelyhez két évig nem jár családegyesítési jog. A menedékjogi kérelmek elbírálása pedig eleve lassan halad, és rendkívül lassú a családegyesítéshez szükséges vízumok kiadása is a törökországi és libanoni német diplomáciai képviseleteken, amelyek a szíriai állampolgárok ügyeiben illetékesek.
Mindennek következtében a családegyesítés "jelentősen elhúzódó" folyamat, és hatása lassan, fokozatosan lesz érzékelhető, de újabb feladatokat ad a szociális ellátórendszernek - írták a BAMF szakemberei a Süddeutsche Zeitung szerint.
A Die Welt című lap az online kiadásában szintén a BAMF adataira hivatkozva azt írta, hogy a 2016. április 30-i állás szerint 1 529 784 olyan külföldi állampolgár lakik Németországban, akik jogállása menekültügyi eljáráshoz kapcsolódik, vagyis menedékjogi kérelmük elbírálására várnak, vagy már döntöttek ügyükben.

Forrás: 
MTI

A Bilderberg csoport Drezdában tartja éves találkozóját

Berlin, 2016. június 8., szerda (MTI) - A németországi Drezdában tartja éves találkozóját a Bilderberg csoport, a csütörtökön kezdődő konferenciára 20 országból 130 vendéget hívtak meg.

A szervezők közleménye szerint a 64. Bilderberg Találkozó fő témái közé tartozik a migráció és Európa egységének ügye, a Közel-Kelet és Oroszország helyzete, az informatikai biztonság és a technológiai innováció.
A vendégek között van Ahmed Aboutaleb, a hollandiai Rotterdam marokkói származású polgármestere, aki azzal vált világszerte ismertté, hogy a 2015. januári párizsi terrortámadás után távozásra szólította fel a nyugati értékrendet megtagadó muzulmánokat.
Az informális tanácskozáson a hagyományoknak megfelelően a vendégek nagyjából egyharmada a politikából érkezik. Köztük van Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság alelnöke, Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes, Mark Rutte holland kormányfő, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Thomas de Maiziere belügyminiszter és Ursula von der Leyen védelmi miniszter és Laurent Fabius, a francia alkotmánytanács elnöke.

Forrás: 
MTI

Brüsszel migrációs együttműködést ajánl közel-keleti és afrikai országoknak

Berlin, 2016. június 7., kedd (MTI) - Az Európai Bizottság a nemzetközi menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás gondolatára építve a többi között menekültek és gazdasági bevándorlók legális befogadásának lehetőségéről szóló partneri kapcsolatot ajánl közel-keleti és afrikai országoknak - mondta Dimitrisz Avramopulosz, a brüsszeli testület migrációs ügyekért felelős tagja egy keddi német lapinterjúban.

A konzervatív görög politikus a Die Welt című lapban közölt interjúban a bizottság új migrációs intézkedéscsomagjáról elmondta, hogy "migrációs partnerséget" ajánlanak egyelőre kilenc országnak, Jordániának, Libanonnak, Tunéziának, Nigernek, Malinak, Etiópiának, Szenegálnak, Nigériának és Líbiának.
Az együttműködés a menekülésre késztető okok kezelésére és az EU-ba irányuló "irreguláris migráció" csökkentésére irányul. Az elképzelés az EU-Törökország megállapodáson alapul, de nem "puszta másolat", hanem az egyes országok helyzetére szabott intézkedések sorozata.
A bizottság a kiválasztott államokkal több különböző megállapodást akar kötni. Rá akarja venni őket arra, hogy fogadjanak vissza "illegális migránsokat", lépjenek fel következetesen az embercsempészek ellen és gondoskodjanak határuk hatékony biztosításáról.

Forrás: 
MTI

Élesen támadja a török sajtó az örmény népirtásról hozott Bundestag-döntést

Szerémy Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Ankara / Isztambul, 2016. június 3., péntek (MTI) - Mind a kormányhoz közeli, mind az ellenzéki török napilapok rendkívül elítélően írtak pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) előző napi döntéséről, amely népirtásnak minősítette az egykori az Oszmán Birodalomban végrehajtott örményellenes mészárlásokat.

Több vezető sajtóorgánum szokatlanul éles hangot ütött meg.
A Star című kormánypárti napilap egyenesen Angela Merkel német kancellár Hitler-bajuszos arcképét tűzte címlapjára. Az újság úgy vélte, hogy Németország a határozattal igyekszik "szépíteni" tekintélyén, ha már kudarcot vallott a török terrorellenes törvény megváltoztatásában, amelyet a török állampolgárok schengeni vízummentességének egyik feltételeként szabott. A lap kiemelte Devlet Bahcelinek, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökének reakcióját, amely szerint fel kell függeszteni az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást.
Az ellenzéki, kemalista Sözcü napilap úgy fogalmazott: "Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat!". A nyitó oldalon Merkelt horogkeresztes náci karszalaggal és vaskereszttel ábrázolták. Az újság azzal vádolta meg Németországot, hogy az a Törökországban terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) szállít fegyvereket, amelyek a délkeleti országrészben zajló összecsapásokban többek között a török biztonsági erők tagjainak életét is kioltják. Egyúttal azzal hozakodott elő, hogy a németek hatmillió zsidót pusztítottak el a II. világháborúban, amivel ők "a népirtás királyai". Berlin a Bundestag lépésével lerombolta a két ország közötti történelmi barátságot - fűzte hozzá a Sözcü.

Forrás: 
MTI

Dalai láma: Németország nem válhat arab országgá

Berlin, 2016. június 1., szerda (MTI) - A menekülteket csak átmenetileg kellene befogadni, és ügyelni kell arra, hogy Németország ne váljék arab országgá - mondta a dalai láma egy szerdai német lapinterjúban.

Tibet száműzetésben élő vallási vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban megjelent interjúban az európai menekültválságról szólva hangsúlyozta: "fájdalmat érzünk, amikor tekintetünket a menekültek, különösen a gyerekek és a nők felé fordítjuk", és mindenki köteles segíteni, akinek jobb sors jutott.
Azonban "időközben túl sokan lettek", és "Európa, például Németország nem válhat arab országgá", hiszen "Németország Németország" - tette hozzá, a FAZ szerint nevetve.
A menekültek már olyan sokan vannak, hogy nehéz a segítség gyakorlati kivitelezése, és "erkölcsi értelemben is úgy gondolom, hogy ezeket a menekülteket csak átmenetileg kellene befogadni". Azt a célt kell kitűzni, hogy térjenek vissza, és segítsenek hazájuk újjáépítésében - mondta a dalai láma.

Forrás: 
MTI

Németországban elérte a 200 ezret az idén érkezett menedékkérők száma

Berlin, 2016. május 20., péntek (MTI) - Németországban elérte a 200 ezret az idén érkezett menedékkérők száma - jelentették pénteken német lapok.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csütörtökön vette nyilvántartásba a 200 000. menedékkérőt a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) értesülése szerint.
A számok azt jelzik, hogy a menekülthullám jelentősen alábbhagyott tavaly ősz óta: míg az idén több mint négy és fél hónap alatt érkezett 200 ezer menedékkérő, tavaly csak októberben 181 ezret regisztráltak.
Ugyancsak pénteken ismertette a német sajtó a BAMF első nagyobb szabású elemzését a menedékkérő népesség összetételéről. A felmérés szerint a 2015-ben érkezettek háromnegyede férfi, és e csoporton belül a 33 év alattiak aránya a legnagyobb, 68 százalékos.
A mintegy 300 ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint a felnőtt férfiak kétharmada és a felnőtt nők egyharmada dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját. A férfiak jellemzően kisiparosok vagy segédmunkások voltak, a nők többsége a szolgáltató szektorban dolgozott vagy tanár volt.
A megkérdezettek 18 százaléka felsőfokú végzettségről, 20 százaléka középfokú, 22 százaléka alapfokú végzettségről számolt be, és 7 százalékuk mondta azt, hogy nincs iskolai végzettsége. Az átlagosnál alacsonyabb a képzettségi szint az afgán, a pakisztáni, a nyugat-balkáni országokból származó és az eritreai menedékkérők körében, míg a szíriaiak és az irániak körében 27 százalék, illetve 35 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.
A megkérdezettek 28,1 százaléka számolt be angol nyelvtudásról, és 1,8 százalékuk mondta, hogy beszél németül.

Forrás: 
MTI

Merkel: a menekültválság kezelése nem érinti a véleményszabadságot

Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 2016. április 12., kedd (MTI) -
A menekültválság Törökországgal együtt folytatott kezelése és a véleményszabadság ügye teljes mértékben független egymástól - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben azzal kapcsolatban, hogy Ankara egy német televíziós műsorvezető felelősségre vonását kéri a német kormánytól egy Recep Tayyip Erdogan államfőt sértegető vers miatt.

Angela Merkel a mexikói államfővel, Enrique Pena Nietoval folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a vélemény, a művészet és a tudomány szabadsága az alaptörvényben rögzített alapvető érték, és nem érintik őket a "politikai problémák, amelyeket egymással megbeszélünk".
E problémák közé tartozik a "menekültek témája is", a megoldás pedig az Európai Unió és Törökország közös érdeke, de mindez "semmilyen kapcsolatban nincsen" a Németországban garantált alapjogokkal.
A török államfőt durva szavakkal sértegető vers körüli botrány miatt egyre nagyobb a nyomás a német kancelláron, főleg azért, mert világosan állást foglalt az ügyben. Szóvivőjének tájékoztatása szerint az előző héten Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel egy más ügyben folytatott telefonbeszélgetésén kifejtette, hogy szerinte az alkotás szerzője szándékosan meg akarta sérteni a török államfőt.

Forrás: 
MTI

Németországban eltűnt csaknem hatezer kiskorú menekült

Berlin, 2016. április 11., hétfő (MTI) - Németországban eltűntként tartanak nyilván csaknem hatezer kiskorú menekültet - írta a Berliner Morgenpost című lap hétfőn kormányzati adatokra hivatkozva.

A szövetségi belügyminisztérium a parlament (Bundestag) megkeresésére adott válaszában azt írta, hogy 2015-ben 8006 kiskorú menekült tűnt el, és közülük 2171 került elő.
Így jelenleg 5835 felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültet tartanak nyilván eltűntként, köztük 555 gyereket. Többségük Afganisztánból, Szíriából, Eritreából, Marokkóból és Algériából érkezett.
Az ellenzéki Zöldek szerint "szomorú, hogy a kormány nincs riadókészültségben" annak láttán, hogy csaknem hatezer kiskorú hollétéről nem tudni semmit. Ez a hozzáállás a védelemre szoruló emberek legsérülékenyebb csoportjához újabb példája annak a "hidegszívűségnek", amellyel a kormány nemrégiben korlátozta a családegyesítési jogot - mondta Luise Amstberg, a Zöldek frakciójának menekültügyi szóvivője. Hozzátette: aggasztó, hogy a kormány nem veszi komolyan a prostitúcióra kényszerítés és a kizsákmányolás egyéb formáinak veszélyét, amely az eltűnt kiskorúakat fenyegeti.

Forrás: 
MTI

Németországban több százezer eurót koboztak el a menedékkérőktől tavaly

Berlin, 2016. április 7., csütörtök (MTI) - A német szövetségi rendőrség tavaly több százezer eurót kobzott el menedékkérőktől ellátásuk és esetleges hazatérésük finanszírozásra - írta csütörtökön a Bild című lap kormányzati adatokra hivatkozva.

A szövetségi kormány az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában azt írta, hogy a határőrizetet végző szövetségi rendőrség munkatársai a belépésre jelentkező menedékkérőktől átkutatásuk során előzetes számítások szerint 349 438,97 eurót (több mint 100 millió forintot) koboztak el.
A német jogszabályok szerint a menedékkérőknek a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájában, az úgynevezett Hartz IV segélyben részesülő állástalanokhoz hasonlóan először fel kell élniük jövedelmüket és vagyonukat, és csak akkor igényelhetnek közpénzből finanszírozott segítséget, ha már mindenük elfogyott.
Az előírás betartatása tartományi hatáskörbe tartozik, ezért nincs egységes, az országban mindenütt alkalmazott eljárás. Így például Bajorországban a hatóságok 750 eurós értékhatár felett minden készpénzt és értéktárgyat elvehetnek a menedékkérőktől. Baden-Württembergben 350 euró, Hessenben 200 euró az értékhatár - írta a Bild.

Forrás: 
MTI

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep